Jó rég írtam már. Az az igazság, hogy nem volt erőm késő este blogolni, és csak olyantájt tudtam volna...
Eléggé kimerült vagyok, múlt héten a pici fiam még ehhez átragasztotta rám a nátháját is, így ez a hét betegácsi...
Lássuk inkább, hogy mi történt az elmúlt 2 hétben. Igyekszem pozitív lenni, bár nem lesz könnyű dolgom.
Na szóval.
Bele kell lesnem a naptáramba, hogy mik is történtek, mert szita agyam van. Komolyan, csupán két hét távlatában is...hiába, a 36. évem küszöbén...;)
A 02.03-i héten 3 dolgot emelnék ki:
1. 6-án ismét voltam pszichológusnál
2. 7-én voltam beszélőn
3. 9-én 3 órás NIA Workshopon voltam
+1 Napi 2 kávénál egyik nap sem ittam többet! Juhééééj:)
És most jöjjön a kifejtős rész:
1. Pszichológus
Ha jól számolom, nagyjából a 4. alkalommal jártam a pszichológusnál. Az első alkalom után nem voltam teljesen meggyőződve arról, hogy segíteni fog, de szerencsére eme kételyem megdőlni látszik. Nem kevés fejlődést tapasztalok magamban, amióta lelki segítséget vettem igénybe. Fontossági sorrend nélkül, ömlesztve, az alábbi változások történtek:
- nem vagyok már egyből negatív magammal szemben
- könnyebben szembenézek a hibáimmal, felvállalom azokat
- elkezdek változtatni
- kevésbé vagyok magyarázkódó
- kevésbé vagyok lelkiismeret furdalástól üldözött
- elválasztottam a fiamat
- a fiam a saját ágyában alszik
Azért ez nem kevés 4 alkalom után. Ti mit gondoltok? :) Később még részletesebb leszek:)
"De most nem. Még nem." (Gladiátor :D)
2. Beszélő
Havonta egyszer jutok csak el, és már nagyon vártam, hogy ismét menjek. Örülök, hogy végre találkoztunk, és annak, hogy a körülményekhez képest jókedvű volt.
Nem merülök bele a részletekbe, mert nincs értelme. Megtartom magamnak:)
Annyi csak, hogy tudvalevő, a börtönkoszt nem az igazi. Bár egyszer volt a tévében egy műsor arról, hogy vajon a kórházi-, vagy a börtönkoszt-e a jobb? A börtön nyert. Csak az a bibi, hogy ahol az ismerősöm van, ott pont egy kórházból szállítják a kaját...Pech...
Fentiek tudatában csütörtökön feltankoltam húsból. Vettem karajt, tarját és oldalast.
A karajból rántott husi készült, a tarjából flekken, az oldalasból pedig sült oldalas.
A kisfiam segített az előkészületekben, lelkes kukta:)
Első lépésként sütő bekapcs.
Míg bemelegedett, elkészítettük az oldalas pácot. Botmixer poharába belenyomtam 1 kis fej vöröshagymát, 3 gerezd fokhagymát, 1 ek paradicsompürét, ízlés szerint só, bors, kakukkfű, koriander, majoranna, chili - mind frissen őrölve és 1 tk olaj, hogy azért kenhető legyen. Oldalas bebalzsamozva, sütő már meleg, mehet is szaunázni. Egy kis víz azért ment alá:)
Második lépésként jöhet a klopfolás. Gyerek kedvére kipüffölheti magát:) Íme:
Harmadik lépésként a husik sütése következett.
A tarja szeletek kaptak egy kis mustáros-borsos-fokhagymás-pici sós pacskolást, majd paprikás liszt hempergést követően sütkérezni indultak. Míg a tarják megsültek, a karaj szeletek is szezámos panírral burkolóztak.
Mire kész lett a flekken, a bepanírozott karaj szeletek is ott sorakoztak a sütőpapíros tepsiben.
Oldalas kész, sütőből ki. Sütő 200°-ra felfűtve, légkeveréses üzemmódra beállítva, olajjal megspriccelt panírozott husik sütőbe be. Oldalanként 5-5 perc. Kétszerre, a húsmennyiség miatt:)
És kész. Fűteni nem kellett aznap este:)
3. NIA Workshop - Passion rutin
Gyerekem beteg lett, így vasárnap ő otthon maradt apával. Anya elment istentiszteletre, és végre volt ideje hosszabb csevejekre is:) Nagyon jól esett:)
Istentisztelet után 14-17-ig NIA Workshopra készültem. Andrássy út, ismét. A ház bejáratánál vártunk páran, mert még nem volt nyitva a terem. Ott álltam, vártam, és azon agyaltam, hogy maradjak vagy menjek?
Hogy miért?
Körbenéztem a várakozó nők között, és inamba szállt a bátorság. Mindenki olyan szép és csinos, én meg? Hajszálon múlott, hogy végül mégis bementem. Férjemet azért felhívtam, hogy megosszam az érzéseimet, el is küldött a sunnyogóba. Na nem szó szerint, de helyrerakott.
Meg különben is, mi a csudának vártam volna ennyit a városban (vidéki vagyok, vagy mi:))? Nem azért, hogy hazamenjek. Nem hogy örültem volna, hogy végre gyerekmentes napom van, elkezdtem ott stresszelni. Hülyeség tudom, de ha jönnek azok a fránya érzések, irtó nehéz leküzdeni.
Nagyon sokáig, sőt, szinte sosem mertem úgymond egyedül elmenni valamilyen edzésre. Mindig kellett valaki kapaszkodó, ha értitek, mire gondolok:)
De megjött, Kinga, kapaszkodó megvolt:)
És nem bántam meg, hogy ott maradtam:)
Fantasztikus volt!
A zene, a tánc, az alkalom, a hangulat, az érzések, MINDEN!
Szerintem utoljára spinning edzésen izzadtam ennyit - igaz, 1 óra alatt, nem 3, de így is hatásos volt, nem fér hozzá kétség.
És a lényeg az, hogy nem szenved az ember, miközben mozog - Rubint Rékára még szenvedek, hadd mondjam el -, hanem egyszerűen élvezi az egészet, miközben minden izma megmozdul, és az izzadtságcseppeken túl a könnye is kicsordul. Örömében:)
Ezt a videót találtam a NIA passion-re a youtube-on. Ez a videó nem adja vissza azt a szenvedélyt, amit mi átéltünk azon a vasárnapi workshopon, de mégis egyfajta ízelítő. Ez még csak a gyakorlás fázis, gondolom, később beindult a dolog:) Nézzétek:
http://www.youtube.com/watch?v=NLdo3jQNqQg
A múlt hetem nem érdemel különösebb említést. Éber kóma egész héten, kimerültség. Hétfőn telephelyen meló, egy sütike le is csúszott.
A 02.12-14. között oktatás betegség miatt elmaradt, így a csütörtöki Nia edzés is.
Gyerek beteg volt, apja itthon vele táppénzen. Működött volna a dolog, ha az eredeti tervek szerint ötből 4 napot nem itthon dolgozok. De így, hogy itthon dolgoztam, nem volt egyszerű a dolog. Apa hiába van otthon, ha ott van anya is. És nem az apa sara, a szülők ezt vágják, szerintem.
Ráadásul a gyerek meg is fertőzött...Hurrá. Péntek szabi, hátha sikerül kikúrálnom magam. Hát nem. Máig nem.
Elmúlt 2 hetemről most ennyit.
Elkezdődött egy új hét. Igaz betegállományban, de így is jó lesz valamire. Mondjuk lelki feltöltődésre:) És blog írásra:)
Végül szeretnék megosztani Veletek egy dalt. Előadó Takács Nikolas. Hát persze:) Nagyon találó, hallgassátok, ha van kedvetek:)
A szövegből egy részlet:
Egyfolytában csak azt mondod
Neked milyen sok a gondod
Higgyél végre már magadban
Ennyit kérek
Nem kell mindig másra várni
A sarkadra kell most állni
Lásd, ez neked szól
Szemed hát nyisd ki végre
http://www.youtube.com/watch?v=-DsaNnsQvhM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése